Loading...
Panorámák / Templomok, haranglábak

Szent Imre templom

Gelence

Kovászna megye egyik legértékesebb, az UNESCO által nyilvántartott kultikus műemléke a 13. századi eredetű, román, gótikus, reneszánsz és barokk stílusjegyeket őrző gelencei római katolikus Szent Imre templom. Toronnyal megerősített kerítőfal veszi körül a templom egyszerű épületét, északnyugatról és délkeletről nyíló bejáratokkal. A hajó és a szentély együtteséből álló keletelt templomhoz három toldaléképület csatlakozik: a nyugati és a déli kapuhoz négyszögletes elő építmény csatlakozik, északról a szentélyhez sekrestyét építettek.

A téglalap alaprajzú hajó nyugati falát a sarkain elhelyezett támpillérek erősítik és hasonló támpillér található a hajó délkeleti sarkánál is. A hajó falait összesen négy ablak töri át.

A két négyszögletes szakaszból álló szentély a hatszög három oldalával záródik, sarkain karcsú támpillérek állnak. A déli és a délkeleti oldalon egy-egy csúcsíves, kőrácsos ablak töri át a falat. A déli ablak mérműve két halhólyagból áll, a délkeleti ablaké egyszerűbb, kört formáz.

Bent a hajóban a déli kapubejárattól nézve a jobb oldalon a falba kis szenteltvíztartó van vájva. A nyugati kapu bal oldalán kőből faragott szenteltvíztartó van. A déli fal előtt, a kaputól keletre, faragott keresztelőmedence áll, melynek két oldalát reliefszerűen faragott kereszt díszíti. Az északi és a déli fal alsó részében egy-egy kisméretű, felül csúcsosan záródó fülke mélyed.  A hajót 8 oszlopba és 13 sorba csoportosítható festett fa kazettás síkmennyezet fedi. A 103 táblát kitevő, mintegy 125 négyzetméternyi, késő reneszánsz jegyeket viselő mennyezet 1628-ban készült. A feliratos táblákból megtudhatjuk, hogy a mennyezet Bethlen Gábor idejében, Felföldi Ferenc esperes-plébános szolgálata alatt, továbbá Mihálcz Pál és István, Dok Mátyás, Finta Lőrinc, Biroga István és Miklós, valamint Pakó István nemes falubírák gondoskodása alatt készült.

A szentélyt nagy kövekből rakott félköríves diadalív választja el a hajótól. A diadalív északi oldalához kőszószék csatlakozik, feljárata a szentély felől indul. A keresztboltozattal fedett szentély hornyolt téglabordái faragott gyámkövekből indulnak ki. Nyolc gyámkő van a szentélyben, melyek páronként hasonlóak, a szentélyzáródás előtti pár emberfejes. A szentély északi falának második szakaszában található szentségtartó fülke valószínűleg helyi kőfaragó alkotása.

Gelence temploma értékes, 14. századi falfestményeket rejt. A hajó nyugati falának felső sorában megkopott állapotban látható Szent Jakab legendája. Alatt a krisztológiai ciklus két képe – Menekülés Egyiptomba és a Betlehemi gyermekgyilkosság --, az ajtótól északra Mária koronázása és halála kapott helyet. Az északi fal felső részén a Szent László-legenda látható, alatta pedig a Passió képei, melynek utolsó jelente --Krisztus feltámadása-- a déli falon helyezkedik el. A déli fal felső részét nagyméretű, többsávos Utolsó ítélet kompozíció tölti ki, középen Mária és Keresztelő Szent János között az ítélkező Krisztussal. Az ítélőtől jobbra a Paradicsom, balra a Pokol ábrázolása kapott helyet. Az alsó regiszterben Alexandriai Szent Katalin legendája elevenedik meg.

A hajó külső falfelületein és a déli kapu timpanonján is falfestmény töredékek kerültek napvilágra.




TÁMOGATÓK

-->